„Ha Istenért dolgozol, alakíts egy bizottságot, ha Istennel dolgozol, alakíts egy imacsoportot.”
„Nagyon nehéz lehet az Úrra várni, de sokkal rosszabb utólag kívánni, hogy bárcsak vártál volna.”
„Nem az számít, hogy te mennyi időt töltesz Istennel, hanem az számít, amennyi időt Ő tölt veled.”
„Illés ugyanolyan ember volt, mint mi, és amikor buzgón imádkozott azért, hogy ne legyen eső, nem is volt eső a földön három évig és hat hónapig.” Jakab 5,17
Jánossal az elmúlt tavasszal találkoztam. Gyülekezetében mindennap istentisztelet, imaalkalom van. Nem panaszkodnak, hogy az túl sok. Felkelnek korán, munkaidő előtt találkoznak, mert igazán fontos nekik az imádság. János feladta jól fizető munkahelyét és az életét Istennek szánta oda.
Gerhard sokat utazik. Mindenütt az ima fontosságára hívja fel a figyelmet. És nem csak beszél. Imádkozik és imádkoztat. Letérdelve. Sok imameghallgatásról tehet bizonyságot, mégsem büszke ember. Szereti Isten igéjét.
Illés, Gerhard. János. Ugyanolyan emberek, mint mi. És mégis teljesen másak. Odaszánták az életüket az imádságra, az Istennel való szoros kapcsolatra. Nem számít nekik az idő, a fáradtság, Isten nem siet, a vele töltött idő felüdít, mondják. Mi hová sietünk?
